RÓMAI SZÁMOK TÁBLÁZATA
I 1 XIX 19 CXCIX 199
II 2 XX 20 CC 200
III 3 XXX 30 CCC 300
IV 4 XL 40 CD 400
V 5 L 50 D 500
VI 6 LX 60 DC 600
VII 7 LXX 70 DCC 700
VIII 8 LXXX 80 DCCC 800
IX 9 XC 90 CM 900
X 10 IC 99 XM 990
XI 11 C 100 IM 999
XII 12 CI 101 M 1000
XIII 13 CII 102 MDCCC 1800
XIV 14 CIII 103 MCM 1900
XV 15 CIV 104 MM 2000
XVI 16 CV 105 MMII 2002

A római számok az ókori Rómából származnak. Itt a számokat a latin ábécé néhány betűjével jelölték. Ennek a néhány kiválasztott betűnek a kombinációjával fejezték ki a számokat, mennyiségeket.

A római számok a következők:
 

listajel I vagy i = 1,
listajel V vagy v = 5,
listajel X vagy x = 10,
listajel L vagy l = 50,
listajel C vagy c = 100,
listajel D vagy d = 500,
listajel M vagy m = 1000.

Ennek a néhány számnak (betűnek) az összevonásából alakították ki a számokat.
Például a 4-et úgy fejezték ki, hogy az 5-ös elé rakták az 1-est. Azaz ki kellett vonni az 5-ből az 1-et, így megkapták a 4-et.
Tehát római számokkal a 4 így írható le: IV.

 

Amikor nagyobb számot akarunk leírni, akkor helyesen a következőképpen írhatjuk: először az ezreseket, aztán a százasokat, aztán a tízeseket aztán az egyeseket írjuk le.

Például:

1977 = M + CM + LXX + VII = MCMLXXVII

A római számok csak a mennyiségek feljegyzésére szolgáltak. Erre a célra kiválóan megfeleltek, mert hamisításuk nehéz volt, ezért az üzleti életben és az iratokban még akkor is római számokat használtak, amikor a számításokban már régen áttértek a tízes számrendszerre.

A rómaiak abakusszal számoltak. A görög "abax" szó homokkal fedett táblára utal. A római abakusz legegyszerűbb formája a földre karcolt abakusz volt. Az egyeseknek, tízeseknek, százasoknak oszlopaik voltak, a számokat például kaviccsal jelezték. A mai kínai abakusz egyszerű változatával is számoltak. A szorzáshoz bonyolult négyzetrácsot használtak: a két számot szomszédos oldalak mellé írták, az egyeseket, tízeseket stb. az átlók mentén szorozták és a szemközti oldalakon adták össze. A táblázattal nem tudtak osztani, mert az összeget körülbelül olyan lépésekben kellett lebontaniuk, ahogy mi szoktuk, ha hosszú osztást kell végeznünk. Talán furcsának tűnik, de a tizeseket, egyeseket nem sorolták be pontosan a helyi-értékek szerint. A mi rendszerünk fejlődésében döntő fontosságú lépés volt, hogy egy indiai csillagász, Ariabhata, körülbelül 1500 évvel ezelőtt a nullához is jelet rendelt.

Melyik a leghosszabb római szám?

A 3999 azaz MMMCMXCIX.  - Ugyanis három számot lehet maximum egymás mellé írni. A 3000 az MMM, és még hozzá lehet adni 999-et. Kivonásra csak a C, X, I használható, D, L, V-ből nem lehet többet írni egymás mellé, és M-ből csak C-t, C-ből X-et, X-ből csak I-t lehet kivonni. MMMIM ez hibás felírás lenne, amúgy is ez előbbi szebb és bonyolultabb.